www.tomkiss.hu

MEGJELENT:
Életünk, 1999/7–8.


Tomkiss Tamás
Elég pia
(Vitéz Györgynek)


Lassú, csúf, fagyrágta haza, tér és ősz van. Vagy tél.
Lassú, rút, szabálytalan sorok másznak elő.
Szigorú, sáros italok folynak nyálas pohárba.
Az egészségére iszom ennek az ősznek.
Vagy tél.

Most már én is kannibál lettem.
Látom a nőket, a neon opelos, vibrátoros zsebtelefonnal,
és tárcsázok, és mondom a markomba,
hogy téged akarlak, már rég, pedig nem,
csak hazudtam, de azért bejön.
Ilyen avitt, ilyen romantikus egy mai baszás.

Ha nézem a reklámban a nőket
hidratált arcukkal és kőtelenített fogaikkal,
szőrtelen háttal és eksön dezodorral,
akkor föláll. S olyankor mindig marokra fogom,
keményen, de remegő kézzel megszorítom a kagylót,
és azt súgom, lehelem, finoman, de keményen,
hogy téged akarlak, már rég, pedig nem,
csak hazudtam.

Ha hallok a filmben egy női kacajt,
s ha látom hozzá a tiszta mosolyt,
hát szomorú, téli, de derűs melankólia
költözik hősi szívembe.
Álmodom, édeni perverz énem végre kitör,
és költözik. Lakatlan szigetre,
mágikus Andok legtetejére,
erdei zúgók, források közelébe,
vagy egy albioni házba, messze, vidéken,
vagy vadnyugatra, dühöngő metropoliszba
(igen, inkább utóbbi),
hős brókerként küzdök a páston,
elegant cipőmmel flegmán tiprom a részvényt,
eurót, dollárt.
De nem, rendszergazdaként nyomulok,
irányítom a hálót, a lelkek halásza, ez az,
megmenekítem a bolygó zseniket,
és majd egy kínai étterem előtt
hirtelen szembe jön, ő, szőke, lebarnult, sikeres,
fölszedem neki a földről a narancsot,
rámnevet, csengő kacajával, csillogó szemével,
s persze kínai kaját eszünk aznap együtt,
s aztán táncolunk, s majd előbb védekezünk,
s azután meg nem.

Csak téged akarlak már rég, mondja a lélek
ahogy átköltözik a pohárból újra és újra a testbe.
Rátetoválja a szívre, hogy GOGOL.

A lassú, csúf, fagyrágta haza, tér és tél
pedig lassan, csúfan megrágja a fagyott beleket,
az ősz és tél fejet odacsapja a tér sarkához,
és majd hazavivődik, a széttaposott telefonra
ráfagy egy januári hányás a kocsma előtt.

A részegre az isten ügyel, a szőke meg rám.
Haza, tér és Gogol


© Tomkiss Tamás
© www.tomkiss.hu

websas.hu LINKTAR.HU