www.tomkiss.hu

MEGJELENT:
Az Irodalom Visszavág, ÚJ FOLYAM, 7. szám, 2000/2 (2000. ősz–tél)
újra megjelent: Az Irodalom Visszavág, ÚJ FOLYAM, 14. szám – VADNYUGI, 2003/1.


Beteges

A hasonmások városa – Gérecz Attila-díjasok antológiája
Stádium, Budapest, 2000.


Kárpáti Kamil bácsi, a magyar irodalom önjelölt Dr. Justice-e, újabb, ezúttal 233 oldalas antológiával ajándékozta meg önmagát és követőit, vélhetőleg a nemzeti millennium alkalmából. Házi kiadójának, a Stádiumnak legfőbb küldetését az eddigi termés alapján a következőkben lehet összefoglalni: Justice for Kamil!

    Az ötvenes években Béri Géza, Gérecz Attila, Kárpáti Kamil, Kecskési Tibor és Tóth Bálint fiatalemberek költői csoportosulást hoztak létre a váci börtönben, amely csoport a forradalom után a Füveskert című, Nyugat-Európában megjelent antológiában mutatta meg önmagát. Közülük Gérecz hősi halált halt 56-ban, s az ő kanonizációjára hivatkozva, nevébe kapaszkodva vívja harcát önnön fölemelése érdekében a Kárpáti mester. Gérecz Attila tiszteletreméltó történelmi szerepe vitathatatlan, ám ma ismert szerény költői hagyatéka alapján aligha lehetne – szigorúan esztétikai szempontokból – közepesnél alig jobb költőnek nevezni. Ám Kárpáti méltatlannak tartja a helyzetet – ami méltatlan is –, és Petőfi mellé kívánja helyeztetni egykori barátját. Szemérmetlen szándéka azonban pucéran lóg az irodalmi nyilvánosság előtt: a kanonizációs aktus valódi célja nem lehet más, mint neki magának, Kárpáti Kamilnak a piedesztálra való helyeztetése. Ehhez ezen elme nem restellt egy sereg gyermeket beszervezve díjat és fiktív fiatalirodalmi csoportot kreálni a frankensteini vegykonyhában. Sorra tűnnek fel tehát az utóbbi években az elsőkötetes váteszek házi műhelyből kinyomatva, többen a nagykorúsággal együtt Gérecz-díjat is kapva útravalónak, emlékeztetőül, hogy kinek is köszönhető a korai (idővel aztán egyre megkopó) dicsőség.

    A Gérecz Attila-díjasok antológiájában nyolc fiatal költő/író művei (125 oldal) mellett olvasható e szerzők Géreczhez írt – vélhetőleg spontán – verseinek gyűjteménye (16 oldal), de Gérecz Attila 13 verse is. A Gérecz Attila-díjasok kötetében a 183. oldaltól a 227-ig található a kötet legjelentősebb része, a mag. E rész újabb Gérecz Attilához írt versekkel kezdődik, ám ezúttal Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Béri Géza, Tollas Tibor, Tóth Bálint, majd újra Kárpáti Kamil tollából. Az orgazmus „A Gérecz-ügy” című fejezetnél következik be: nem más olvasható itt, mit Kárpáti Kamil levelezése különböző államtitkárokkal, miniszterekkel, kollégákkal stb., továbbá beadványok, alapítványi nyilatkozatok sat., mindez egy irodalmi antológiában („A dokumentumokat a Stádium Kiadó rendelkezésére bocsátotta Kárpáti Kamil”). E blokkból tudja meg az olvasó a frankót, hogy mekkora igazságtalanságok vannak e hazában, ahol Don Kárpáti Kamil Quijote, a nemzet egyik élő mártírja és géniusza nem tud a gonosz erők miatt méltó helyére jutni a magyar irodalomban, vagyis az élő klasszikusnak kijáró trónra felülni. Ennyire átlátszó és izzadságszagú szándékoltságot ember nehezen tudhat csak lelki öngyilkosság nélkül kötetbe szerkeszteni, így aztán meg kell említenünk a kíváncsi olvasónak, hogy e könyvet (az impresszum tanúsága szerint) Szentmártoni János (az egyik szereplő!) szerkesztette, kíváncsian figyeljük további pályáját.

    Ami igazán felháborító és gusztustalan A hasonmások városa című Gérecz-díjasok antológájában, az Kárpáti brutálisan gátlástalan, sátánian arcátlan, demagóg propaganda-politizálása, egy elhunyt, tiltakozni már nem bíró költő nevét a zászlókra tűzve. Ami igazán „csodálatra méltó”, vagy inkább, hihetetlen, hogy mindehhez talált összesen nyolc Gérecz-díjas fiatalt és ex-fiatalt, akik vélhetőleg önként gyalogoltak bele a Kárpáti-féle ideológia kiszolgálásának csapdájába.

    Mindez talán túlzásnak tűnhet, a kelleténél radikálisabb helyzetértékelésnek a dolgok valódi súlyához képest, hiszen valóban, Kárpáti harca helyi érdekű harc csupán és az is marad, ám a legújabb antológia kitűnő példája az általános és sajna teljesen természetessé váló gátlástalan prostitúciónak. Rózsássy Barbara, Nagy Cili, Szentmártoni János, Oravecz Péter, Zsávolya Zoltán, Lackfi János, Kulicz Gábor és Grecsó Krisztián a nevüket és műveiket adták ugyanis ehhez a förmedvényhez, s mi ez, ha nem prostitúció? A megjelenésért, a szereplésért, a színes fényképért mindent?

    Teljesen érdektelen, hogy e Gérecz-díjasok milyen írásokat közölnek az „antológiában”, nem vagyunk kíváncsiak rájuk, inkább az érdekel, hogy miért nem kapják meg az államtól a Kárpáti géniusz által megálmodott és hiába követelt havi nettó 50-60 ezer forintos ösztöndíjat?

    A Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Pesterzsébet Önkormányzata, a Csepel Önkormányzata, Abaffy Zsigmond Attila, a Brutto-Profit Ügyviteli Kft. és az Integrit Kft. által támogatott Gérecz Attila-díjasok antológiája beteges. Nagyon.

 

aTom


© Tomkiss Tamás
© www.tomkiss.hu


websas.hu LINKTAR.HU